A civil szféra önszerveződésének egyik jele, hogy az egyes szakmai csoportok saját maguk akarják elismerni arra érdemes kollégáikat, és alapítanak ennek érdekében díjat, elismerő címet. Ilyen az „ÉV HIDÁSZA” vándordíj is, amit 10 évvel ezelőtt alapítottak a hidak fenntartásával-kezelésével foglalkozó szakemberek kiemelkedő munkájának elismerésére. 2003-ig nem is kapta meg a díjat más szakmai körből senki. A „körön kívüliek” közül elsőként Agárdy Gyulának és dr. Lublóy Lászlónak, a Széchenyi István Egyetem oktatóinak ítélte a megtisztelő elismerést a szakmai grémium. A nagy megtiszteltetést épp a választók köre jelenti: a díjat a korábbi kitüntetettek véleménye, választása alapján adományozzák, ami az elismerésnek komoly szakmai súlyt ad.
„A győri egyetem jogelőd intézményének, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolának az indulásakor, az 1970-es évek közepén tanszékünk volt az ország egyetlen, kimondottan hidász (üzem)mérnökök képzésére alapított szakmai szervezete. Azóta a hallgatói igények, a képzési célok, és ezzel együtt mind az intézmény, mind a tanszék neve többször is változott, de alapvető vonzódásunk a hidak, a hidász szakma iránt megmaradt” – értékeli oktatói munkájának eddigi negyedszázadát dr. Lublóy László. A tanszék oktatói, munkatársai ipari megbízások, kutatási feladatok keretében rendszeresen foglalkoztak hidak ellenőrző vizsgálatával, hídpróbaterhelésekkel, hídtervezésekkel. „Ezek elismeréseképp kaptunk megbízást 1991-ben egy átfogó, a hídállomány műszaki állapotát és az ehhez kapcsolódó pénzügyi igényeket felmérő-elemző program elkészítésére. Az ebből kinőtt HÍDGAZDÁLKODÁS lett kettőnk fő közös kutatási területe, és az e területen kifejtett munkásságunk elismerése ez a díj” – mondja Agárdy Gyula.
A hidak kezelői a rendelkezésre álló - sajnos inkább csak szűkülő - forrásokat a leghatékonyabban akarják felhasználni. A hídgazdálkodási rendszer ebben segít: stratégiai fejlesztési célokat ajánl, elemzési lehetőséget kínál különböző prioritások hatásvizsgálatához, megjelöli azon hidak, vagy akár azon szerkezeti elemek körét, amelyeken - a teljes hídállomány szempontjából - a leghatékonyabb a beavatkozás.
Az ezévi jubileumi, tizedik díjátadás igazán ünnepélyes volt: a Szegeden megrendezett hidász konferencián a szűkebb szakma és a hidászattal kapcsolatban lévő tervező-építő-javító-vizsgáló cégek képviselőinek jelenlétében kapták meg a díjat és a vele járó „ördög”-öt, ami (aki?) most egy évig oktatói szobájuk dísze lesz.
És mi ez az „ördög”? Az ördög az egyik hidász tanulmányút emlékét őrzi. A lengyel hidászoktól kapták magyar kollégáik, és arra figyelmeztet, hogy a hidak létéért, állapotuk megőrzéséért (az emberi összefogáson túl) még az ördöggel is szövetkezniük kell…