A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, az ország kevés műszaki múzeumának egyike, történetének új fordulópontjához érkezett. Az utóbbi évek viszontagságos és zavaros – sokszor az intézmény megszűnését is fenyegető – időszaka után a múzeum bizonytalan helyzete rendeződött: 2006. június 1-től, az Országos Műszaki Múzeum önálló szervezeti egységeként működik tovább. A nyári mély lélegzetvétel után szeptembertől már heti négynapos nyitva tartás mellett új kiállításokkal, kibővített programokkal szeretnénk újra becsalogatni a látogatóközönséget. Fő hangsúlyt a diákok érdeklődésének felkeltésére kívánjuk fektetni. Ezért a máris működő és nagy sikernek örvendő „Rendhagyó fizikaórák” számát növelve, valamint változatos foglalkozások elindításával az elektrotechnika megszerettetésére teszünk kísérletet a fiatalok körében. A tervezett programok keretében a jövőben nemcsak az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a középiskolások, hanem a kisiskolások, sőt az óvodások is értékes ismeretekhez juthatnak.
A múzeum címe változatlan:
Magyar Elektrotechnikai Múzeum,
1075, Budapest, Kazinczy u. 21.
***
Felterjesztési felhívás
A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirdetett belföldi Gábor Dénes-díjra terjeszszék fel azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező, jelenleg is tevékeny (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben:
– kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak;
– jelentős tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre;
– tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez;
– személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez.
A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben folyamatosan nyújtott, kiemelkedően eredményes teljesítmény elismerését célozza. A Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.
Az előterjesztés megkívánt tartalma:
I. Kitöltött és aláírt adatlap: a felterjesztő, a jelölt és az ajánlók adatai az előírt formanyomtatvány felhasználásával.
II. Jelölés: legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a jelölés (felterjesztés) indoklása, a felterjesztő aláírásával.
III. Mellékletek:
1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése. 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal). 3. Két, szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitüntetését támogató ajánló levele.
Az adatlap, a felhívás és az előterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók a www.novofer.hu/w_gabord1.html honlapról letölthetők.
Az előterjesztést mind elektronikusan, mind papíralapon be kell nyújtani. Az elektronikus és a papíralapú előterjesztés beküldési/postára adási határideje 2006. október 10. Eredményhirdetés és díjátadás: 2006. december 21.
További felvilágosítás kérhető: Garay Tóth János kuratóriumi elnöktől (30/900-4850) vagy Kosztolányi Tamás titkártól (fax: 319-8916, tel: 319-8913/21, 319-5111, e-mail: alapitvany@novofer.hu)
***
Mátészalka, a fény városa
Tenyérnyi hazánk számos települése büszkélkedhet híres emberekkel, írókkal, költőkkel, feltalálókkal, művészekkel, történelmi eseményekkel. A magyar technikatörténet egyik legjelentősebb eseménye éppen Mátészalkához kapcsolódik. Kevesen tudják Mátészalkáról, hogy miért a fény városa?
Legtöbben csak úgy emlegetik városunkat – a közismertebb ballada kapcsán –, hogy „Mátészalka gyászban van”. De miért is van gyászban? Mert Gacsaly Pesta halva van. De ki volt Gacsaly Pesta? Az 1860-as évek Mátészalkájának egy jó kiállású, stramm legénye volt, akit a Jóisten hatalmas férfierővel áldott meg, s akit imádták a szalkai lányok. A baj ott kezdődött, hogy hamar híre ment ennek a „nagy természetnek” és szalkai asszonyok is jogot formáltak Pestára. Talán még ez is rendjén való, de az igazi galibát az okozta, hogy a bíró felesége is szerelmes lett Pestába. De hamar a bíró fülébe jutott, hogy csorba esett a becsületen. Ekkor megbízta a szalkai legényeket, hogy Pestát tegyék el láb alól. A mai jog nyelvén ez így hangzik: szerelemféltésből, előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, csoportosan elkövetett életellenes tevékenységre való felbujtás, melynek következménye széles rétegeket hátrányosan érint. S bizony Pestát a legények egy kocsmai mulatozás után meglesték és egy duplaélű késsel szíven szúrták, és a különös kegyetlenség okán egy rézfokost is a fejébe vágtak. De a gyászban lévő Mátészalkából hogyan lett mégis a fény városa? 1864-ben Schwartz Mór és testvére Jakab, korszerű mezőgazdasági gyártelepet hoztak létre, gőzmalommal, szesz- és likőrgyárral. A Párizsi Világkiállításon járva megláttak egy egyenáramú dinamót, amit meg is vásároltak cégük korszerűsítésére. A gyártelepről azonban elvezették az áramot saját lakásukhoz is, így a mai Magyarországon elsőként hozták létre 1888-ban a közcélú világítást – New York-kal egy időben, Párizs után két évvel, s Budapestet öt évvel megelőzve. A mai Mátészalkán a Kossuth utca 16. számú ház őrzi az első magyar villamosított lakóház emlékét. A dolog érdekessége, hogy az utolsó villamosított település Magyarországon, a Mátészalkától alig 20 kilométerre lévő Bátorliget, ahol 1963. augusztus 20-án gyulladt ki a villanyvilágítás...
A technikatörténet másik jeles alakja Zielinski Szilárd, a magyar vasbeton-építészet megteremtője, az első magyar mérnök doktor, a Magyar Mérnöki Kamara megteremtője szintén Mátészalkán született, 1860. május 1-én. Városunk szülöttének emlékét a Szatmári Múzeumban őrizzük, mellszobrának avatására a mátészalkai Fényes Napok kulturális, idegenforgalmi fesztivál keretében került sor, augusztus 29-én.
S mi lett a hírhedt „fekete vonattal”? Füstje rég elszállt, csak a legenda maradt. Helyét pezsgő gazdasági és kulturális élet váltotta fel, így lett Mátészalka a szatmári térség, gazdasági, oktatási, kulturális, közigazgatási központja.
Dr. Cservenyák László PhD. a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója
***
Magyar Mérnök
A Budapest TV műsorán: augusztus 30. (szerda) 20-20:50
Műsorvezető: dr. Kőrösi Mária
Vendégek: dr. Scharle Péter, a BPMK elnöke; Menczingerné, dr. Bokor Andrea, a Pest megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője; Koppány Attila festőművész; Hajós György nyugalmazott főiskolai tanár, szakíró.
Tervezett témák: a BPMK hírei; vita az építőmérnökök felelősségéről és ennek tudatáról; a régmúlt idők nagy magyar mérnökei: Hollán Ernő; festőművész, építőmérnök, egyetemi tanár.
Szeptember 27. (szerda) 20-20:50
Műsorvezető: dr. Kőrösi Mária
Vendégek: dr. Kováts Gábor, az MMK elnöke; dr. Ijjas István, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke; Hajós Béla, nyugalmazott vízügyi államtitkár; dr. Körmöczi Ernő, az MMK elnökségi tag; Forássy Csaba természetfotós.
Tervezett témák: a Magyar Mérnöki Kamara hírei; egri nemzetközi konferencia: hegy- és dombvidéki vízgazdálkodás problémái; az egri kihelyezett elnökségi ülés témái és határozatai; az EU Vízkeret Irányelvek (2015), magyarországi feladatok, kell-e új magyar vízgazdálkodási politika; régmúlt idők nagy magyar mérnökei: Zielinski Szilárd
december 
