Az építőipar és a közbeszerzés

Az építőipar és a közbeszerzés (az ágazatra vonatkozó különös versenyeljárási szabályok) Írásom címében szándékosan használtam az ’építési beruházások’ megnevezése helyett ’építőipar’ szélesebb körű meghatározását, hiszen nemcsak a kivitelezési munkák megvalósítására vonatkozóan, hanem a teljes építőipart érintő ágazati szinten szeretném a közbeszerzés jogintézményének sajátos szabályait bemutatni és megismertetni az Olvasókkal. Teszem ezt elsősorban azért, mert ennek a cikknek a megírását az utóbbi közbeszerzéssel foglalkozó szakmai rendezvényeken…

Tovább olvasom

A JÓ HIDÁSZ AZ ÖRDÖGGEL IS SZÖVETKEZIK

A civil szféra önszerveződésének egyik jele, hogy az egyes szakmai csoportok saját maguk akarják elismerni arra érdemes kollégáikat, és alapítanak ennek érdekében díjat, elismerő címet. Ilyen az „ÉV HIDÁSZA” vándordíj is, amit 10 évvel ezelőtt alapítottak a hidak fenntartásával-kezelésével foglalkozó szakemberek kiemelkedő munkájának elismerésére. 2003-ig nem is kapta meg a díjat más szakmai körből senki. A „körön kívüliek” közül elsőként Agárdy Gyulának és dr. Lublóy…

Tovább olvasom

Nem tör egekig a magyar termálvíz

Ránk figyelt a világ Jelentős szakmai eredményként könyvelheti el Magyarország, hogy ebben az évben a két legjelentősebb európai szakmai konferencia egyikét meg tudta rendezni. Májusban a világ minden tájáról érkeztek Szegedre kutatók és szakemberek. A mintegy 100 külföldi mellett 65 hazai résztvevője is lett az eseménynek, amelynek az egyik legnagyobb eredménye, hogy a szakterület legjelentősebb nemzetközi folyóirata, a Geotermics éppen azt a Pátzay Györgyöt, a…

Tovább olvasom

Néhány szó a metróépítésről – Térszerkezet, centralizáció, érdekek

Nagy örömmel olvastam a lap 2002. decemberi számában dr. Greschik Gyula professzor „Kérdések a budapesti metró építéséről” című cikkét. Kifejezetten a metróépítés gazdasági hasznának határozott megkérdőjelezése villanyozott fel. 1985-ben a Figyelő április 11-i számában „A metróról és a hidakról” című írásomban egy rövid eszmefuttatást záró mondatomban leszögeztem: „Ennek az iterációs számításnak a korrekt végigvitele oda vezethetne, hogy a sugaras, belvárosi metróhálózat gazdaságilag sem igazolható”. És…

Tovább olvasom

Be kell végre fejezni a vasgyártás erőltetését

A címbéli tanács dr. Kupa Mihály ex-pénzügyminisztertől szájából hangzott el a miskolci mérnökbál előtti „EU fórumon”, valamilyen pejoratív jelző kíséretében, melyre már pontosan nem emlékszem. „Miért akarunk még mindig törekedni a vas és acél országa címre? A Ruhr-vidék rendbetételéhez 40 év kellett. Mit akarnak itt erőltetni Diósgyőrben?” Nekem az jut eszembe, hogy amikor nem csak „Európában voltunk”, hanem Európa élmezőnyében is (hiszen „Európából való kizárásunk”…

Tovább olvasom

Ismeri Ön a Világörökség részeit?

Harminc éve, 1972-ben hozta létre az UNESCO (az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) a Világörökségről szóló szerződést, melyet a világ 192 országából már 172 írt alá. A listára mostanáig 730 objektum került fel. A listára kerülésért világszerte erős lobbizás folyik, bár az az adott ország részére fenntartási kötelezettségekkel is jár. Hazánkban és a közvetlen környezetünkben az alábbiak nyerték el a Világörökség címet, az olvasó…

Tovább olvasom